//// Magyarország

A "Hídember gépei" - hajók, vasút, álmok

Széchenyi Istvánra Kossuth Lajos ragasztotta rá "a legnagyobb magyar" állandó jelzőt. Széchenyiről azonban viszonylag kevesen tudják, hogy a technika megszállottja volt. Az ipari forradalom angol újításait szinte azonnal Magyarországon is meg akarta honosítani.

Ezt mutatja be a Budapesti Közlekedési Múzeum, e héttől látogatható kiállítása: a "Hídember gépei".

Az egyik igazi érdekesség a fából épített, nyolc kilométeres függővasút volt, melyet eredetileg kőszállításra terveztek Kőbánya és Pest között. Röviddel 1827-es megnyitása után már nem csak köveket, hanem utasokat is szállított a magyar vasút történetének ezen első, ló vontatta járműve.

József nádor egy nap alatt kiadta rá az építési engedélyt, sőt, Széchenyi István is a vállalat részvényesei között volt, a vasút mégis életképtelennek bizonyult. Az első, kísérleti szakasz nyolc kilométeres volt, de összesen 900 kilométeres hálózatot terveztek – ebből persze, nem lett semmi, 1828-ban a vállalkozást felszámolták, a faanyagát eladták tüzelőnek. A Közlekedési Múzeumban most felépítették a vasút nyolc – nem kilométeres, csak méteres - teljesen működő, élethű és használható szakaszát. Felülhetünk rá, és ha van, aki húzza a kötelet, utazni is lehet rajta.

Ugyanezen kiállítás egy másik érdekessége – szintén működik – Magyarország első gőzhajójának részleges reprodukciója is. 1807-ben bocsátották vízre Amerikában a világ első gőzzel üzemelő hajóját, amit Fulton épített. Alig kellett tíz év, már Magyarországon is működött gőzhajtású hajó, Carolina néven. A folyami gőzös motorja – ha szabad így nevezni – csupán 24 lóerős volt, s egy 13 méteres testet mozgatott. Ám a gyakorlatban sem vontatóként, sem átkelőhajóként nem vált be. A múzeum karzatán most felépítették a gőzhajó tatját, amelyre fel lehet lépni, s onnan tanulmányozható a gőzgép hajtórendszere, a lapátkerekek működése. Sok más technikatörténeti érdekesség mellett a Lánchíd alapkövének 1:1-es, valósághű makettjét is megtekintheti a látogató. 

A tárlatvezetés is igazi nóvum: bluetooth-os, telefonra letölthető és végighallgatható a teljes tárlatvezetési anyag. 

http://www.km.iif.hu/

Nyitvatartás: http://www.km.iif.hu/info.html#múzeum